A zsír nem más, mint a biológiai eredetű lipidek egyik alcsoportja. A közfelfogásban keringő rémhírével ellentétben, szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrását képezi. Eredetük szerint megkülönböztetünk állati zsírokat és növényi olajokat.
Növényi eredetű olajok: napraforgóolaj, szójaolaj, olívaolaj, földimogyoró olaj, pálmaolaj, sáfrányolaj, tökmagolaj. Állati eredetű zsírok: disznózsír, marhafaggyú, szárnyas zsír, heringolaj, vaj. A margarin pedig nem más, mint egy olyan élelmiszeripari termék, amely többnyire állati eredetű zsiradékot tartalmaz, növényi zsiradékkal keverve vagy tisztán. A fogyasztásra és felhasználásra alkalmas zsírok zsírtartalma hozzávetőleg 98%, ebből adódóan energiaértékük meglehetősen nagy. Ez alól kivételt képeznek a margarin valamint a tejföl, mivel ezek 25-35%-a jellegüktől függően, 70-80% zsiradékot tartalmaznak. Egészségünk megőrzése szempontjából ajánlott több növényi eredetű zsírfélét fogyasztani, mint állati eredetűeket.
A zsíroknak fontos szerepük van a mindennapi étrendünkben. Egyrészt fizikai védelmet nyújtanak a szerveknek azáltal, hogy a zsíroknak hőszigetelő hatásuk van, ezáltal hozzájárulnak a szervezet számára szükséges állandó hőmérséklet fenntartásához. Másrészt a zsírok általában véve nagy kalóriaértékkel rendelkeznek, ugyanakkor képesek energiát és hőt is leadni. Az emberi szervezetben a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzimek járulnak hozzá a zsír lebontásához. Ami a zsírok vitamintartalmát illeti, D- és A-vitamint kizárólag az állati eredetűek tartalmaznak. A tojás, a máj, a sajt- és tejfélék vitamintartalmával közösen fedezik a szervezetnek szükséges napi D- és A- vitamin adagot. Ezek a vitaminok, a K- és E- vitaminokkal közösen kizárólag a zsírokkal együtt jutnak a szervezetbe, tehát zsírban oldódó vitaminoknak nevezik őket.
Annak ellenére, hogy a zsírról meglehetősen negatív képet alakítottak ki, mégis fontosak a szervezet számára, ráadásul rendkívül jó ízt kölcsönöznek az ételeknek. Különbséget kell tennünk a szervezet számára jótékony telítetlen zsírsav, és a kártékony telített zsírsav között. Ez utóbbi az állati eredetű élelmiszerekben található, míg a telítetlen zsírsav a különböző növényi magvakban, halakban, olajokban található. Egy egészséges szervezet számára fogyasztható napi zsírmennyiség nem haladhatja meg a 60-70 grammot. Aki diétázik vagy fogyókúrázik, annak ennél jóval kevesebb mennyiséget szabad magához vennie. Természetesen a zsíros ételek emésztése nehézkes folyamatnak számít, ezért az ülő, irodai munkát végzők csak mérsékelten fogyasszanak magas zsírtartalmú ételeket, mivel a mozgásszegény életforma megnehezíti a zsír lebontási folyamatát. Ellenben a naponta fizikai munkát végzők esetében a zsírok lebontása jóval könnyebben megy végbe, az erőkifejtésnek köszönhetően azok gyorsabban átalakulnak energiává.
Egy egészséges szervezet számára fogyasztható napi zsírmennyiség nem haladhatja meg a 60-70 grammot
|